Nem adnak semmit ingyen, harcolok míg élekDe inkább kétszer szenvedjek, minthogy rossz útra lépjek

Sokszor jutott eszembe, hogy egyszer csak úgy lelépekNem kellenek álmok és nem kellenek reményekMinden egyes gondolattal ahhoz jutok közelebbHa fellógat az ország már nem vágom le a kötelet 

A világ romlott el, vagy csak a pálinkától szédülökHol a vég, mi jöhet még, ettől csak még jobban kikészülökElcsesztem szerelmet, elhajtottam sok barátot,Elbuktam sok csatát meg harcot, de mégis kiállok

Nem menekülök el, inkább elvérzemGyere csak nem félek a harctól semFolyton csak keresem, de késő márVidd a szavam neki bárhol jár

Bocs, hogy vannak érzéseim, nyilván ott basztam el, hogy IRÁNTAD!

Éld úgy minden napodat, mintha az lenne az utolsó. Csókolj lassan, ölelkezz szorosan, nevess sokat, és mosolyogj őszintén.

Azt akarom hogy megöleljen. Azt akarom, hogy nézzen a szemembe, és értsen meg. Hogy döntse a fejét a homlokomnak, és súgja azt: "Soha nem mondtam le rólad".

Nekem nem kell több millió szív facebookra, csak ölelj meg és halkan súgd a fülembe, hogy szeretsz. ♥

Majd rájössz, hogy inkább vagy egyedül, minthogy megint átbasszanak!

Nincs annál nagyobb öröm, mint amikor egy másik embernek felcsillan a szeme és rád mosolyog, mert boldog, hogy láthat téged.