ISTVÁN:Uram, magadhoz szólítád az én atyám.Uram, oly mérhetetlen bánat szállt reám.A sír oly hallgatag, a szó is fennakad,A szív majd megszakad e súly alatt.
Ím, hát itt fekszik előttem jó atyám.Lelke fenn jár már a csillagok nyomán.A föld most elhagyott, e népnek bölcse volt,És én még nem tudom,…