Amikor beszélgetsz vele éjjel-nappal, de tudod, hogy úgysem érsz el nála semmit, az olyan, mintha kívülről nyalogatnád a nutellás üveget : nyalogathatod a végtelenségig, de sose érzed meg a nutella ízét...
Lányból vagyok, így hajlamos vagyok eltúlozni dolgokat, vagy éppen alábecsülni őket. Szinte mindent túlreagálok, a bolhából is elefántot csinálok... hisztizek a semmiért, álomvilágban élek. De amikor azt mondom: szeretlek, az sosem hazugság.
Nem vagyok átlagos, se tökéletes, de sokan így szeretnek. Nem érdekelnek az ismeretlen vélemények. Én azokat csak megvetem. Örülök, hogy más vagyok, mint egy átlagos lány. De mégse különc, csapodár. Csak egy furcsa tini, ki imád őrült lenni…