Egy Anya éjjel -nappal a gyerekeire gondol, még akkor is,ha már nincsenek vele, és annyira szereti őket, hogy azt soha meg nem érthetik.

Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.

Túléltem. Nem mintha a fájdalom gyöngült volna az idők folyamán, hanem mintha én erősödtem volna hozzá, hogy el tudjam viselni..

Csalódtam sok mindenkiben, és a legjobban én sérültem. Csak egy kérdés: mi értelme bízni az emberekben?

Minden mosoly mögött, Van egy kis bánat is..

Néztél már úgy egy exedre, hogy közben azt gondoltad, hogy az egész kapcsolat alatt be voltál rúgva ?!